Firefox paper cuts

Alexander Limi, a Mozilla felhasználói élményért felelős fejlesztője, áprilisban egy előadást tartott a Firefox paper cuts projekt kapcsán, amelynek célja, azokat az apró, mindennapos hibákat kijavítása, amelyekkel a felhasználók nap mint nap találkoznak a Firefox használata során. A Firefox 4 fejlesztése kapcsán ezeket már igyekeztek figyelembe venni.

A bejelentések kapcsán 4 alapfeltételt határoztak meg: a bejelentés nem vonatkozhat:

  • a JavaScript sebességére,
  • a designra,
  • a lassú indulásra,
  • az egyszálú folyamatkezelésre.

Ezekre ugyanis már léteznek külön projektek.

A válaszadók csak 45% volt Firefox-felhasználó, 19% Chrome-ot 10% pedig IE-t használt. Több mint 2300 hozzászólás és 750 szavazat érkezett amelynek feldolgozása után 561 hibabejegyzés született a feladatok meghatározására. Itt kiderült, hogy néhány bejelentett probléma megoldása rendkívül egyszerű, másé viszont bonyolult strukturális módosítást igényel a kódban.

A problémákat az alábbi hét fókuszterületre osztották szét:
Fókuszálás. Vagyis a felhasználó lefoglalása a program különböző fázisaiban, a várakozás érzetének csökkentése.

  • Lassú internetkapcsolat esetén nem történik semmi, a felhasználó elveszti a fókuszt. A fejlesztőknek ez nem tűnik fel, mert nekik mindig gyors kapcsolatuk van, és a kezdőlapuk általában üres.
  • Flash, PDF és egyéb bővítmények átveszik a fókuszt, ezért például egy YouTube videó vagy PDF megtekintése esetén nem lehet gyorsbillentyűvel új lapot nyitni, ilyenkor a vissza gomb se működik.

1) Programindulás. De nem úgy, ahogy azt általában gondolják, arra van már más projekt.

  • Sokan panaszkodnak a programindulásra, de valójában a program indítása nem lassú. A legtöbb gond abból adódik, hogy sokan még Firefox 2 idejében létrehozott profillal dolgoznak, ami rendkívül lassúvá vált az idők során. Az új profil használatával semmi probléma nincs, a program indulása gyors. Ezért valahogy automatizálni kell a a profil újraépítését. A Firefox Sync használata erre nagyon jó megoldás lehet, vagy egy automatikus mechanizmus az újraépítéshez, amely csak a fontos adatokat tartja meg a profilból.
  • A Chrome-ra váltás legfőbb oka, hogy a Firefox elindul, de nem válaszol, ha úgy tetszik, de nem igazán fagy le. Vajon mi ilyenkor a helyes eljárás? Le kellene állítani ezt a folyamatot, vagy meg kellene kérdezni a felhasználót, hogy leállítsa azt?
  • Ne kérdezzen rá állandóan a frissítések telepítésére. A kiegészítők frissítése automatikus kell hogy legyen, a Firefox frissítése pedig nem leállításkor vagy indításkor kell történjen (leállításkor a felhasználó le akarja állítani a gépet, indításkor pedig használni akarja a böngészőt), valahogy háttérfolyamatként kell ezt megoldani, de indításkor biztosan nem.
  • Néhány felhasználónál a leállítás akár 30-40 másodpercet is igénybe vesz igénybe. Ez még a 3.6.3-as verzióval kapcsolatban is felmerült, és nem biztos, hogy már javításra került.
  • A munkamenetek visszaállításakor a lapok visszaállítását kicsit késleltetni kell. Ez gyorsabb indulást és kevesebb memóriafelhasználást eredményezhet.
  • A munkamenetek visszaállítását minden esetben választani lehessen. Akik alapértelmezetten nem használják, azoknak is jó segítségre lehet, amikor frissítés után indítják újra a böngészőt.

2) Program irányíthatósága. Valószínűleg ez a legnagyobb csoport, talán azért, mert fontosnak tartják a felhasználók, hogy a böngésző minden egyes részét megfelelően testre tudják szabni és irányítani.

  • Hangvezérlés. Be lehessen állítani a hangot weboldalanként, kérdezzen rá a hangkezelésre, le lehessen globálisan kapcsolni a hangkimenetet az egész böngészőben, majd visszakapcsolni azt.
  • Ablakvezérlés. A weboldalaknak nem szabadna átméretezni a böngésző főablakát. Erre most is van lehetőség a beállításoknál, de alapértelmezésként ezt esetleg le kell tiltani. Ezzel kapcsolatban a másik probléma az ablakok háttérbe küldése. Ezt nem szabad hagyni az esetlegesen felugró ablakoknak.
  • Új ablak nyitását a felhasználónak kellene kezelnie, akkor is, ha az oldal a _blank értéket használja targetnél.
  • A tanúsítványok elfogadásánál szükség lenne egy olyan lehetőségre is, ahol a nem biztonságos tanúsítványokat el lehet fogadni csak egyetlen alkalomra.
  • Lehetőségre van szükség a Flash-sütik törlésére.
  • Mesterjelszó kezelése. A jelszót ne kérje el betöltéskor, csak amikor szükség van rá, de ne kérje be többször egy munkamenet alatt.
  • Érdekes kérdés, hogy mi legyen azzal az elterjedt szokással, hogy a felhasználók a címsort használják keresésre. Ez nem mindig a kívánt eredményt adja, azonban nagyon elterjedt és bevált módszer.
  • Legyen egy külön gyorsbillentyű, amely kilistázza a gyorsbillentyűket :) és a helyzetérzékeny menüknél is jelenjenek meg (jobb egérgomba kattintáskor)
  • Nem szabad az Adobe-ra bízni a PDF-fájlok előnézetét, ezt a böngészőbe kell integrálni.

3) Kiegészítők és bővítmények. Mindaz ami miatt azt gondolják, hogy a Firefox remek, és ami miatt azt gondolják, a Firefox rossz.

  • Ne kelljen 3 másodpercet várni, ha egy kiegészítő telepítését szeretnénk elindítani. Korábban, ez mintha javítva lett volna, de ez most is meglévő probléma.
  • Ha egy kiterjesztés nem működik, nincs karbantartva, vagy nem működik, akkor adjon javaslatot egy másik hasonlóra. Egy nem karbantartott, de jól működő kiegészítő az embereket a korábbi böngészőn tarthatja.
  • A kiegészítők aktiválása külön történjen. Alapértelmezésben aktív legyen, de olyanoknál, amelyek sokszor összeomlasztják a gépet (pl. Java) ott alapértelmezetten legyen letiltva.
  • A kiegészítők ne nyithassanak meg új oldalt.
  • Az alkalmazások ne telepíthessenek kiegészítőt engedély nélkül (ahogy azt pl. a Skype teszi).
  • Értesítse a felhasználót, ha egy kiterjesztés új menüpontot, vagy eszköztárat telepít.

4) Lapkezelés. Ez az, amihez mindenki ért, és mindenki foglalkozik vele.

  • Hol nyíljon meg az új lap? Sokan megszokták a lap végét, de még többen szeretik, hogy az aktuális lap mellett nyílik meg az új.
  • Az új lapnak örökölnie kellene a szülőlaptól érkező előzményeket.
  • A lapkezelésnél sokkal több beállításra van szükség, mert a felhasználók többsége szeretné teljesen testre szabni.
  • Legyenek több lapon elvégezhető műveletek: pl. össze lap bezárása egyszerre.
  • Leválasztásnál a lap újratöltődik, ami idegesítő, nem kívánatos és veszélyes.
  • Egy lap visszaállításánál ne kelljen tudni, hogy melyik ablakon volt nyitva.
  • Több lapnak kell elférnie és egyszerűbben lehessen lapozni a nem láthatók között.
  • Üres ablak ne nyíljon meg (pl. egy letöltéshez, amelyhez a letöltéskezelő amúgy is megnyílik)
  • Lehessen egyszerre privát és normál böngészőt futtatni. Az Electrolysis projekt talán ebben segíteni tud.
  • Külön kell megjeleníteni az oldal betöltésének aktivitását és állapotát.
  • Szóljon, ha a webmail már egyszer meg van nyitva és ne engedje megnyitni újra

5) Grafikus felület csiszolása.

  • Legyen a keresőmező lapspecifikus és törlődjön a tartalma, ha találati oldalról a felhasználó már elnavigált. Ugyanez vonatkozzon az oldalon belüli keresésre is.
  • A “Mentés” helyett “Letöltés” elnevezést kellene használni, mert a felhasználók mentéskor pl. könyvjelzőket mentenek el, a programokat, dokumentumokat pedig letöltik.
  • Kapcsolat nélküli munka megszüntetése. Használja egyáltalán ezt valaki?
  • A letöltéskezelőt teljesen újra kellene gondolni.
  • A menüket teljesen át kell gondolni és ki kell tisztítani a felesleges dolgokat.
  • Jobb Personas-integráció

6) Operációs rendszerbe való integráció

  • Több képernyős használat a Vistán és Windows 7 operációs rendszeren.
  • Speciális WIndows 7 integráció: Jump List, Aero Peek, letöltés – Opera tudja.
  • NTLM hitelesítés az intranethez – Chrome tudja.
  • MSI-telepítő group policy használatával.
  • Nagyon nehéz az alkalmazás-összerendelés Linuxon.
  • Keychange használata Mac OS X-en.

Megjelent a Firefox 4 beta 2

A Mozilla közösség bejelentette, hogy megjelent a Firefox 4 beta 2 verziója, amely elérhető Mac, Windows és Linux operációs rendszerekre. A közösségi tesztelők hadának köszönhetően több, mint 670 hiba került javításra az első beta megjelenése óta. Ez a verzió már 23 nyelven jelenik meg és a magyar nyelv is csatlakozni fog a beta 3 megjelenésekor. Tovább folytatódott a Firefox új megjelenési formájának kialakítása és megjelent az App Tabs nevű új funkció is.

Megjelenés

  • a Mac és Windows felhasználóknál a lapok az oldal tetején jelennek meg
  • a Windows 7 és Vista falhasználóknál a menüsoron egyetlen Firefox gomb fog megjelenni, ahonnan minden fontosabb funkció elérhető
  • kiemelhetők egyes weboldalak az un. App Tabs részbe (ennek működését a fenti video mutatja meg) a Mac és Windows felhasználóknál a lapok az oldal tetején jelennek meg

 

Fejlesztői újdonságok

  • a CSS3 specifikációban Transitions és Transformations funkciók támogatása (lásd video alul)
  • retained layers funkciók bevezetése a komplex weboldalak gyorsabb kezelése érdekében
  • váltás XPCOM keretrendszerre, amely felgyorsítja a Firefox indulását

 

 
Firefox 4 beta 2 letöltése

1000 bejelentett Bugzilla oldal

A Bugzilla telepítési oldalán megtörtént az 1000. bejegyzés, ami azt jelenti, hogy eddig 1000 cég vagy szervezet jelezte, hogy a Mozilla hibabejelentő-rendszerét használja. A listába nem csak felkerülni, de onnan lekerülni is lehet, ha a két havonta végzett ellenőrzés nem érzékel telepített Bugzilla-példányt a megadott URL-n. Az 1000 élő telepítés mindenesetre egy nagyon szép mérföldkő!

Megjelent a Firefox Sync 1.4

A korábban Weave néven futó Mozilla Labs fejlesztése már egy ideje Firefox Sync néven szerepel. A most megjelent új verzióban lehetőség van a bármilyen nevet adni a szinkronizációban részt vevő eszközöknek, számos – már a Firefox 4 kapcsán szükséges – továbbfejlesztés tartalmaz a felhasználói felületen, és természetesen ott vannak az elengedhetetlen stabilitási fejlesztések is. Nem utolsó sorban pedig Tímár András munkájának köszönhetően ez a verzió már magyar nyelven is elérhető.

Firefox az IBM-nél

Bob Sutor, a nyílt forrásért és Linuxért felelős alelnök blogbejegyzésében erősítette meg, hogy a nagy kék a Mozilla Firefoxot választotta alapértelmezett böngészőként. A cég alkalmazottainak ez nem kötelező érvényű, csupán ajánlott lehetőség. Az új számítógépek azonban már tartalmazzák a Firefox böngészőt. Ezzel kapcsolatban két nagyon fontos dolgot érdemes megemlíteni:

  1. A Mozilla vajon megérti-e, hogy mennyire fontos a nagyvállalati szegmens? Korábban többször, szinte minden Mozilla rendezvényen a fejlesztési vezetőnek szegeztem a kérdést, hogy miért nem tesznek bele olyan funkciókat a Firefox böngészőbe, amely vonzóvá teszi azt a nagyvállalati szegmens számára? Miért nem teszik központilag felügyelhetővé a telepítését, frissítését, a kiegészítők kezelését, az egyes menüpontok elérését stb.? A GE például ezek hiányában nem vezette még be a Firefoxot. Ezekre a kérdésekre azonban mindig a marketing vezető adott választ és kifejtette, hogy a célközönség továbbra is az otthoni felhasználó lesz, és nem kívánnak foglalkozni a nagyvállalatokkal. Vajon az IBM lépése módosítja-e ezt az egyoldalú hozzáállást?
  2. Az IBM vajon elkezdi-e támogatni a Firefox fejlesztését, hogy a Mozilla elindulhasson egy valódi, több lábon álló finanszírozási struktúra felé, amely jelenleg kizárólag – bár szigorúan üzleti alapokon – a Google jóindulatára van bízva?

Ezen két kérdés együttes megválaszolása adná meg az igazi lökést, hogy új szintre léphessen a Firefox.